Mit jelent a longevity a beszerzésben? Nemcsak hosszabb életű termékeket, hanem hosszú távon működőképes beszállítókat, stabil partnerkapcsolatokat és reziliens ellátási láncokat is. A fenntartható beszerzés ebben egyszerre támogatja a körforgásosságot, a KKV-k és beszállítók fejlődését, a felelős foglalkoztatást, valamint az átlátható és etikus üzleti kapcsolatokat. Mi közbe ennek a kockázatértékeléshez, a TCO-hoz vagy a beszerzők munkaköri leírásának?

A beszélgetésben azt járjuk körül, hogyan válhat a hosszú távú értékteremtő képesség beszerzési szemponttá – és milyen gyakorlati eszközökkel, például beszállítói átvilágítással, kockázatértékeléssel és beszállítófejlesztéssel lehet ezt támogatni.

Tervezett témavezető: Fertetics Mandy

Nem lehet minden beszállító stratégiai partrner, de akkor melyik legyen? Konkrét helyzeteken keresztül nézzük meg, mikor érdemes egy gyengébben teljesítő beszállítót még fejleszteni, mikor kell nyomást gyakorolni rá, mikor érdemes szorosabb partneri kapcsolatot építeni, és mikor jobb inkább új forrást keresni. Milyen szempontokat tegyünk a döntés mellé: teljesítmény, kockázat, helyettesíthetőség, váltási költség, innovációs potenciál, függőség és a kapcsolat jövőbeni értéke? Megnézzük azt is, hogyan használható a Kraljic-mátrix a döntés kiindulópontjaként, és milyen további szempontok kellenek ahhoz, hogy ne csak kategóriát, hanem konkrét beszállítót is jól kezeljünk. A cél egy egyszerű döntési keret: fejleszd, tartsd, szorítsd vagy váltsd.

Tervezett témavezető: Mázi-Szabó Éva

Az első szintű beszállító ismerete sok esetben már kevés. Egy kritikus beszállítónk kiesik – tudjuk egyáltalán, mi áll mögötte a Tier-2 és Tier-3 szinteken? Konkrét példákon nézzük meg, hogyan tárjuk fel a rejtett single-source helyzeteket, kritikus alapanyagokat, pénzügyi, földrajzi, logisztikai és kapacitáskockázatokat. Megvizsgáljuk, mely kockázatokkal kell ténylegesen foglalkozni, és melyek azok, amelyeket üzletileg érdemes vállalni. Mikor indokolt dual sourcingot kialakítani, lokális beszállítót bevonni, biztonsági készletet növelni, kapacitást lekötni vagy akár tudatosan magasabb árat fizetni? A cél egy egyszerű, használható gondolkodási keret: mitől félünk, mekkora lenne a hatása, mit tehetünk ellene, és mennyit ér meg a biztonság?

Tervezett témavezetők: Pézsa Noémi és Obermayer Miklós

Az igénylő már kiválasztotta a beszállítót, mire bevonja a beszerzést – ismerős? Konkrét helyzeteken keresztül nézzük meg, hogyan érhetjük el a korábbi bevonást, hogyan kezeljük a túlzott vagy beszállítóra szabott specifikációkat, és hol húzzuk meg a beszerzés és a szakterület felelősségi határait. Megbeszéljük, hogyan edukáljuk és befolyásoljuk a stakeholdereket anélkül, hogy „beszerzési rendőrséggé” válnánk, és hogyan tegyük láthatóvá a beszerzés valódi hozzáadott értékét. Ha holnaptól nem riportálhatnánk savinget, mivel bizonyítanánk, hogy szükség van ránk: gyorsasággal, cash-flow-val, ellátásbiztonsággal, innovációval, kockázatcsökkentéssel vagy jobb üzleti döntésekkel? A cél konkrét módszereket összegyűjteni arra, hogyan építsünk olyan kapcsolatot az igénylőkkel, amelyben a beszerzést nem kötelező körnek, hanem valódi üzleti partnernek tekintik.

Tervezett témavezetők: Hajós Edit és Török Zoltán

Mit jelent a longevity egy beszerzési csapat életében? Átszervezés, létszámhiány, növekvő elvárások, új vezető vagy távozó kulcsemberek mellett azt, hogy a csapat hosszú távon is képes együtt maradni, alkalmazkodni és működőképes maradni. Konkrét vezetői helyzeteken keresztül nézzük meg, hogyan tartsuk meg a jó embereket, hogyan kezeljük az eltérő terhelést és motivációt, és mit tegyünk, ha egy csapattag már fejben kifelé tart. Beszélünk a tudás megtartásáról, a felelősség és önállóság megfelelő szintjéről, a konfliktusokról, a visszajelzésről és arról is, milyen vezetői gyakorlatok támogatják valóban a csapat longevity-jét. A cél olyan megoldások összegyűjtése, amelyekkel a csapat nemcsak túléli a változásokat, hanem hosszú távon is stabil, motivált és együttműködő marad.

Tervezett témavezető: Kékesi-Palya Tímea

Hormuzi-szoros, Ukrajna, USA–Kína–EU konfliktusok, a német gazdaság helyzete, energiaárak, vámok és kereskedelmi korlátozások – mi zajlik most a világban, és ebből mi fog ténylegesen begyűrűzni a beszerzésünkbe? Megnézzük, hogyan lehet jól informáltnak maradni, kiszűrni a hírzajból a valóban fontos jeleket, és ezeket konkrét ár-, ellátási, beszállítói és szerződéses kockázatokká lefordítani. Milyen beszerzési technikákkal lehet felkészülni: dual sourcing, regionalizáció, alternatív beszállítók, készletstratégia, szerződéses védelem, beszállítói lánc feltérképezése vagy forgatókönyv-tervezés? Azt is megnézzük, milyen eseménynél milyen beszerzési lépést érdemes aktiválni. A cél, hogy ne csak kövessük a világpolitikai változásokat, hanem előbb felismerjük, hogyan érintenek bennünket, és időben lépjünk.

Tervezett témavezető: Gréczi Milán

A vállalat egyszer balra indul, fél év múlva kettőt lép jobbra – közben a beszerzésnek továbbra is eredményt kell hoznia. Hogyan építsünk olyan beszerzési stratégiát, amely világos irányt ad, de nem válik használhatatlanná az első átszervezésnél, költségcsökkentési programnál vagy üzleti prioritásváltásnál? Megnézzük, miből érdemes kiindulni, milyen célokat, prioritásokat és kategória- illetve beszállítói stratégiákat kell meghatározni, és milyen jelek alapján kell ezeket újragondolni. Beszélünk arról is, hogyan váltsunk gyorsan anélkül, hogy minden alkalommal nulláról kezdenénk, hogyan vigyük keresztül a változást a beszerzési szervezeten, és mikor kell a beszerzésnek nem követnie, hanem kezdeményeznie a vállalati változást.

Tervezett témavezetők: Tehenics Renáta és Budai Lajos

Savinget szinte minden beszerzés mér – de ettől még jól működik a beszerzés? Megnézzük, milyen KPI-ok mutatják meg valóban a teljesítményt: mennyi idő alatt fut végig egy beszerzés, mennyire elégedettek az igénylők, mennyi a folyamatban a felesleges kör, mennyire használjuk jól az adatainkat, és hogyan viszonyulunk más szervezetekhez. Beszélünk arról is, hogyan lehet az adatokból nem csak riportot, hanem konkrét fejlesztési döntéseket csinálni: hol lassú a folyamat, mit érdemes automatizálni, mit kell egyszerűsíteni, és hol van szükség szemléletváltásra. Megnézzük, hogyan lehet egy beszerzőből vagy vezetőből digital champion, aki nem feltétlenül technológiai szakértő, de képes felismerni, hol tud az adat és a technológia valódi értéket teremteni. A cél egy olyan teljesítménymérési és fejlesztési gondolkodás kialakítása, amely támogatja a beszerzési szervezet longevity-jét: ne csak ma hozzon eredményt, hanem folyamatosan képes legyen jobbá válni.

Tervezett témavezető: Hemrichné Hollósi Andrea

Mennyire jövőálló ma egy beszerző pozíciója: mit vehet át az AI, mit szervezhetnek ki olcsóbb régiókba, és mely feladatoknál lesz továbbra is szükség kifejezetten rád? Kire lesz nagyobb szükség a direkt vagy indirekt beszerzőre? Stratégiai beszerző vagy kategória menedzser? Milyen területen? Megnézzük, hogyan változik a technológiai és kategóriatudás, az adatelemzés, az üzleti gondolkodás, a tárgyalás, a stakeholder management, a kapcsolatépítés, a kockázatkezelés és az influencing értéke. Azt a dilemmát is körbejárjuk, hogyan lesznek tapasztalt senior beszerzőink, ha az AI egyre több juniorfeladatot vesz át. A cél: konkrétan megfogalmazni, miben kell fejlődnie egy magyarországi beszerzőnek ahhoz, hogy ne csak megtartsa a munkáját, hanem a végrehajtás helyett egyre inkább az üzleti döntések alakítójává váljon.

Tervezett témavezetők: Varga Sándor és Soos Viktor

Mire használhatja az AI-t a beszállító ellenünk – vagy éppen velünk együtt? Megnézzük, milyen nyilvános és korábbi üzleti információkból készülhet fel rólunk, hogyan elemezheti a tenderünket, keresheti meg annak gyenge vagy tisztázatlan pontjait, és hogyan készülhet AI-jal a tárgyalásra, az érveinkre és várható reakcióinkra. Beszélünk arról is, hogyan változik a helyzet, ha az ajánlatokat, leveleket vagy akár a tárgyalási reakciókat már AI támogatja, és honnan tudhatjuk, hogy mennyire „emberi” az, amivel találkozunk. Megfordítjuk a kérdést is: milyen AI-képességet várhatunk el egy korszerű beszállítótól, és hogyan használhatjuk a beszállító AI-tudását közös költségcsökkentésre, innovációra vagy folyamatfejlesztésre. A cél, hogy ne csak védekezzünk a beszállítói AI-használattal szemben, hanem tudatosan előnyt is építsünk belőle.

Tervezett témavezető: Polgár Petra

Mire tudja konkrétan használni az AI-t egy stratégiai beszerző? Végigmegyünk a stratégiai beszerzés főbb lépésein – az e-mail-írástól és piackutatástól az RFI/RFQ elkészítésén és az ajánlatok elemzésén át a tárgyalási felkészülésig és utánkövetésig. Megnézzük, mely feladatoknál mennyire és hogyan érdemes AI-t használni, milyen veszélyekkel és korlátokkal kell számolni, és milyen AI-eszközök jöhetnek szóba. Szempontokat adunk ahhoz is, hogy mikor elég egy egyszerű AI-megoldás, és hol szükséges komolyabb emberi kontroll. A cél egy átfogó, gyakorlati térkép és konkrét javaslatok adása – anélkül, hogy az egyes részfolyamatok technikai megvalósításában mélyen elmerülnénk.

Tervezett témavezetők: Bárdos Noémi és Bielek Gabriella

Sok beszerző csak akkor találkozik újra egy szerződés valamely pontjával, amikor már probléma van: kötbérigény, SLA eltérés, automatikus hosszabbítás vagy felmondási határidő miatt. Az AI segíthet összevetni a beszállítói szerződést a vállalati mintával és a kapott ajánlattal, kigyűjteni az eltéréseket, kötelezettségeket, határidőket és tárgyalandó pontokat. Kielemzi a beszállítói ÁSZF-e, szembesíti a beszálllító a saját ajánlatával és egybeveti a saját ÁBF-ünkkel. A beszélgetés egyik gyakorlati outputja az lesz, mit ellenőrizhet biztonsággal a beszerző AI-jal, és hol kell mindenképpen jogász vagy más szakértő.

Tervezett témavezető: Gábriel Tibor

Excel, PDF, e-mail, eltérő műszaki tartalom és kereskedelmi feltételek – hogyan lesz ezekből valóban összehasonlítható ajánlatok és Döntési Tábla? Konkrét példákon nézzük meg, hogyan szedjük ki AI-jal ugyanazokat az adatokat minden ajánlatból, hogyan készítsünk összehasonlító értékelést, hogyan találjuk meg automatizálva a hiányzó vagy nem összevethető pontokat. Megnézzük, hogyan kérdezzünk vissza a beszállítónál AI segítségével az eltérő vagy éppen hiányzó kondíciókra, hogyan készítessünk vele tisztázó kérdéseket és hogyan találjuk meg a KO (kizáró) feltételeket. Kipróbáljuk azt is, hogyan lehet súlyozott értékelést készíteni, ill. hogyan lehet Excelban az ajánlatokat elemezni. A cél egy olyan gyakorlati módszer, amelyet a résztvevő a következő tenderénél már ténylegesen használni tud.

Tervezett témavezető: Besze Péter

A beszállító 12%-os áremelést kér – hogyan derítsük ki AI segítségével, hogy ebből mennyi indokolt? Megnézzük, hogyan szedjük ízekre az áremelési indoklást, milyen adatokat és költségbontást kérjünk be, milyen piaci információkkal ellenőrizzük az érveket, és milyen ellenérveket építsünk fel. Kidolgozzuk, mi lehet a BATNA-nk, mit tehetett volna a beszállító az áremelés mérséklésére, és milyen ár helyetti give-get lehetőségeket tehetünk az asztalra. Az AI-t tárgyalási sparring partnerként is használjuk: elpróbálhatjuk vele a beszállító várható érveit, a válaszainkat és a tárgyalási forgatókönyveket. A cél, hogy egy áremelési levélből strukturált, tényekkel alátámasztott tárgyalási tervet tudjunk készíteni. A beszélgetésen konkrét áremelési eseteket elemzünk ki.

Tervezett témavezető: Szerencsi Norbert

Mi történik akkor, amikor az AI már nemcsak segít, hanem ténylegesen munkát végez helyetted? Konkrét beszerzési példákon nézzük meg, hogyan automatizálható a tenderstátusz, a hiánypótlások, a szerződéslejáratok, a meetingakciók vagy a jóváhagyások követése. Megvizsgáljuk, mikor elég egy egyszerű workflow, mikor érdemes AI-agentet építeni, milyen rendszereket kell hozzá összekapcsolni, és hol maradjon kötelezően emberi kontroll. Mit adjunk át a gépnek – és mit semmiképpen? Eljuthatunk-e odáig, hogy egy AI-agent már beszállítókkal is kommunikáljon vagy akár tárgyalásra készüljön helyettünk? A cél 2–3 olyan konkrét beszerzési folyamat megtalálása, amelyek automatizálásával valóban órákat nyerhetünk hetente.

Tervezett témavezető: Bali Gabriella